Érdekes megfigyelni, hogy a szerző daljai hogyan járnak a népi kategóriába - ez másképp történik: most, szó szerint a szemünk előtt, majd "észrevétlenül, lassan", ahogy a dr. Bartolo híres ariájában énekelték. Az egész ország ismeri ezeket a dalokat, de a szövegük és zenéjük szerzői elfelejtettek.
Mit gondolnak az elmondottakkal kapcsolatban? Egyrészt a jelenség normaként, a törvényként értékelhető, mert minden népdalnak egyszer volt egy szerzője, akinek a neve már ismeretlen. A dal az emberek között elterjedt, és semmit sem vesztett el, kivéve az alkotó nevét. Másrészről az alkotókkal kapcsolatos információknak mindenki számára elérhetőnek kell lenniük.
Mit lehet látni, ha a népszerű forrásokra hivatkozunk a szövegek közzétételével? A szavak és a zenék szerzői néha helyesen jelennek meg, néha helyettesítenek, és néha a címke népi címkével rendelkezik: azt mondják: „nincs szerzője vagy zeneszerzője”, a szavak és a zene népi.
De ki készen áll arra, hogy higgye, hogy a dal valóban a "kollektív szóbeli kreativitás" gyümölcse (a népi dal szókincs definíciójából)? Lehetséges-e valamilyen telepatikus módon a kollektív gondolat megjelenése? Brad ... Az emberek dala a szerző dalává válik, amely alapján a dallamok és szövegek változatai keletkeznek. Ebben az értelemben a dalok új versekkel való túllépése a kollektív közös alkotás, az állampolgárság - általában a szocializmus - megnyilvánulása.
Térjünk vissza a témához. Tehát vannak olyan dalok, amelyek szerzői elfelejtettek. Már rájöttünk, hogy a "emlékezni vagy nem emlékezni" kérdés ellentmondásos. Valóban, miért zavarja a felesleges információkat? De próbáld meg ezt az információt valahol most kapni!
Ki alkotja: „Az erdőben született karácsonyfa” ???
Ma az internet tele van olyan helyekkel, ahol különböző dalok szövegei kerülnek közzétételre, és még mindig nem mindig jelezte, hogy ki alkotja ezt a dalt. Például az esetek felében az ilyen híres dal „A karácsonyfa születése” szerzői nem jelennek meg. Ez a dal nem olyan öreg, csak egy száz éves.
Jó, hogy van egy cikk a Wikipédiában, amelyből megtudjuk, hogy ennek a dalnak a szövege a "A fenyőfa" versből származik, amelyet 1903 decemberében írtak a költő, Raisa Adamovna Kudasheva magazin "Malyutka" újévi kiadására. A dalszövegekhez képest ez a vers körülbelül kétszer olyan hosszú. 1905-ben egy biológus és amatőr zenész, akinek nem volt tudomása a zenei jelölésről, Leonid Karlovich Beckman, a "Yolka" különálló versei zene lettek. Így született meg az egyik legszebb újévi remekmű.
Az öreg érv a fagyütés szerzőségéről
Valószínűleg mindenki megszokta azt az elképzelést, hogy a dal "Ó, fagy, fagy" nép. Valójában annak eredete nem teljesen ismert. 2007-ben Lipetsk városában, Maria Morozova könyve bemutatta az „Ó, fagy, fagy” című dalot, amelyben a szöveg jól ismert változatának alkotójává teszi magát, és felkéri a férjét, Alexander Uvarovát, a zenét. Együtt felvették ezt a dalt az All-Union Radio 1956-ban.
Mária Morozova szerzői jogát még nem ismerik fel, azonban a rádió felvétele után közzétett gramofon rekord azt jelzi, hogy ő és házastársa a legendás dal első előadói. Eközben az „Ó fagy, fagy” dal nem az első előadás után vált népszerűvé, de Valerij Zolotukhin 1968-ban énekelte a „A Taiga mestere” című műsorában, amelyre néha a rosszul sújtott fagyos dal szerzője tulajdonítható. A színész azt is állította, hogy felvette a dallamot és a dalszövegeket az Altaj faluban, és soha nem hallotta a rádióban lévő dalokat.
Kíváncsi, hogy Maria Morozova szava szerint maga a dal és az első sorai nem tartoznak hozzá! Hallotta őket egy fiatal lánytól, Nina Tarasovától, aki meghallgatta a népi kórust! A lányt nem vitték be a kórusba, de a dal emlékezett ...
Következő - hűvösebb! Ezek a 20. század 50-es évei ... Szerencsés voltam, hogy az "Ó, fagy, fagy" opcióra botolok, ami idősebb lesz. 1890-ben (!) A császári orosz földrajzi társulat néprajzi osztályának tevékenysége részeként megjelentett egy anyaggyűjtemény, amely dalokat, rejtvényeket, közmondásokat és a fehérorosz nép rituáléinak Pinchuki leírását tartalmazza. A kutató neve Dmitry Gavrilovich Bulgakovsky. Ez a gyűjtemény most már szabadon elérhető az interneten. Töltse le és nyissa meg a 130. oldalon. Mit gondolsz, mit fogsz látni? Ez így van - a dal "Ó fagy, fagy, ne fagy mene." Ennek a variánsnak a tartalma homályosan emlékezteti a számunkra ismert szöveget: a férjével kapcsolatos, a kozák / katona szolgálatára távozó női féltékenység témáját is érintik. A gyűjteményben található dalra vonatkozó adatok nem tartalmaznak. Úgy gondolom, hogy egyszer találkozom az ősi szövegekről, de most a "Frost-Frost" igazi szerzője inkognitó marad ...
A népszerű forrásokban lévő adatok pontatlansága természetesen nem olyan trend, amely a XX. Századi szerzőt „népi” -nek nevezi. Mindazonáltal ez az út vezet ahhoz, hogy a jövőben a kulturális jelenségek egész rétegének tömegét helytelenül értékeljük.
Szerző - Kígyó szubkultúra (admin).
Hagyjuk Meg Véleményét